Most egy olyan világot, érzést próbálok meg szavakba önteni, ami nem a szavak szintje, vagyis amennyire tudjátok, a szívetekkel olvassátok ezen sorokat. Voltál már olyan szerelmes, hogy bizseregtél mikor csak rá gondoltál? Hogy állandóan mosolyogtál? Amikor az utcán sétálva azt mondták rád a veled szembejövő, teljesen idegen emberek, hogy gyönyörű vagy, sugárzol? Hogy szinte lebegtél, akár vele voltál, vagy éppen nem? Amikor azt érezted a közelében, hogy nincs akadály, minden rendben, hiszen itt van, veled van, tiéd a világ? Hogy képes vagy bármire, mert egyszerűen annyira áradsz, benne vagy mindenben, szíveden át érzed a világot, ezért minden gyönyörű, teljes és a maga legtökéletesebb módján működik?
Akár átélted már, akár nem, van ilyen. Sőt, minden erről szól. És újra efelé haladunk. Akár hiszitek, akár nem. Nem kell sok, és eljutunk ide. És nem is kell szerelmesnek lenni hozzá. Legalábbis nem belé. Hanem magadba. Abba a csodálatos, tökéletes lénybe, aki vagy. És az életedbe. A létezésbe. A virágba, a fába, a fűszálba, a feletted elreppenő madárba, a napsütésbe, a szél suhanásába, a tenger morajába, a felhők mozgásába, az erdőben rád néző szarvasra, a falevélen megcsillanó esőcseppbe... Az életbe magába. El tudod ezt képzelni? Persze hogy el tudod képzelni, hiszen ez vagy te. Ez a minden, ez a létezés, ez a teremtés, az élet maga.
Na de, hogyan is állsz mindezzel? Ezt érezheted meg a következő kb másfél hétben. Egy főpróba következik azzal kapcsolatosan, hogyan is állsz azzal, hogy letetted a téged lehúzó súlyokat, azáltal, hogy megérted, hogy azok nem is súlyok. Hiszen az csak egy lehetőség arra, hogy a szárnyaló lelked most a földön járjon, és megtapasztalja milyen is az anyagban lenni. Besűrűsödve, ’elnehezedve’ azért, hogy meg tudd fogni, meg tudd alkotni, formálni tudd, alakítsd. Mert van hozzá tested, kezeid, tudásod, szaglásod, képességed, lehetőséged. Hiszen minderre csak ebben a létformában vagy képes. Amikor van körülötted fizikai sík, kezdve a testeddel, valamint a világgal, amit látsz, amiben élsz, amit alakítasz, amiben tapasztalsz. Igaz, ez azzal is jár, hogy megtapasztalod, hogy azt a fizikai síkon létezőt használhatod más formában is. Például egy késsel nem csak a kenyeret tudod szelni, amire való, hanem hm, egyebet is. Hogy a focilabdával focizni lehet, örömmel, boldogan, egy nagy csapatban, együtt, egy cél érdekében, összefogva, erőt egyesítve, vagy lehet vele berúgni egy ablakot. Itt, most, ebben a világban mindennek két oldala van. De te Egy vagy, a létező, viszont azzal, hogy most itt élsz, lehetőséged van arra, hogy eldöntsd, hogy a dolgok melyik oldalát használod, merre indulsz el vele, vagyis hogyan alkalmazod a benned lévő erőket. Teret engedsz-e a sötét oldalnak, vagy a fény szerint élsz, ami mindig mosolyog, teremt, alkot. Ha ’hibázol’ is, arra törekszel, hogy tanulj belőle, hiszen azért vagy itt, ahelyett, hogy rombolj ezen erővel. Mert megteheted, a te döntésed hogyan használod. De ne feledd, minden valamiért történik, mindenből tanulsz, nincs olyan hogy rossz. De ha szeretnél kikerülni a lefelé spirálból, visszatalálni a fény felé, a teljesség felé, most, ebben a másfél hétben megérezheted, megfigyelheted, hogyan áll a szíved, hogyan teremtesz, miből állnak a napjaid, hogyan teszed dolgaid, milyenek az emberi kapcsolataid, mennyire a szeretet vagy a szükség hatja át őket.
Hiszen Vénusz, a szerelem, a termékenység bolygója lépett be az Egy birodalmába, és jár itt január 30-február 7. között. Ez a birodalom, ahová belépett, nem az egóról szól, hanem a teljes, tökéletes egységről. Minden tetteden, alkotásodon, kapcsolatodon keresztül most megtapasztalhatod mennyire az számít számodra, hogy halmozz, pazarolj, gyűjtögess, mutogasd kifelé, hogy neked nagyobb és szebb van, vagy arról, hogy megtapasztalod azt a benned lévő, szavakkal kifejezhetetlen teremtő erőt, ami mindenhol ott van, árad, mindenre képes, bár most be van sűrítve az anyagi testbe. Vagyis mennyire az számít neked, hogy megéld azt, hogyan tudod a végtelent a végletek világában a saját életed megteremtésére használni, vagy csak a félelem vezérelve felesleges dolgok megteremtésére pazarlod. Ezt tudod most megtapasztalni. Ez még most főpróba, abban segít, hogy rájöjj hol kell változtatnod, hogy mikor valóban ide érünk, tudj már majd szabadon áramolni és megélni azt a szavakkal kifejezhetetlen élményt, mint amikor szerelmes vagy. Egy nagy lehetőséget kapsz most. Használd ki.
Tóth Gabriella Csillagtenger
