Én nem tudom másképp látni a világot, a körülöttünk lévő energiák alakulását mint amiben valami szavakon túli van alakulóban. Mondom ezt úgy, hogy közben látom azt a világot, amit mindenki lát és él. Vagy mégsem azt látom? Felmerül a kérdés, hogy valójában mi is amit látunk, melyik a valóság és melyik az igaz, amit te látsz és esetleg nem tetszik, vagy amit a másik lát, és boldog benne. Valahol ugyanazt látod, de mégsem. Ez ennek a csodája és a lehetősége. Aki már ezt érti, érti azt is amiről beszélek. És mindezzel szimplán érzékeltetetni szeretném, hogy valóban valami olyan van alakulóban ami túlmutat a láthatón. Egy valami olyan, aminek ha megnyílsz, tényleg egy másik dimenzióban találod magad, de közben ugyanabban a fizikai testben, ugyanabban a kézzel fogható világban. De már mégis másképp. És ez a csoda benne. A környezetemben lévőknek folyamtosan erről beszélek, hogy vigyék tovább a hírt, a benne lévő üzenetet. Aki volt már előadásomon is hallhatta tőlem. Fogok még erről beszélni, sőt le is fogom írni, de meg kell hozzá találnom azokat a szavakat, amikkel ezt el tudom mondani, hogy érthető legyen. Mert ez valóban a szavakon túli.
De addig is, nap mint nap kerülünk közelebb ehhez a csodához. És ha nem is minden nap, de kapunk feladatokat. Az ősz még munkás, van még dolgunk ahhoz, hogy az a kapu megnyíljon majd. Mert a kapu megnyílik, de nem mindenki fogja tudni észrevenni, ezáltal nem is tud belépni rajta. Sokan fognak elmenni mellette, mert ez csak a tiszta szívnek lesz látható, annak, aki nem fél, aki szabad.
És ez a szabadság szerintem elsődlegesen abban rejlik, hogy mennyire vagy rabja a fizikai síknak, a pénznek, a vagyonnak, a tárgyaknak, a látható dolgoknak. Ezért születtél ide, hogy tapasztald, éld, fogd meg, éld az élményeket, alakítsd a világodat, a testedet, az anyagot. De ez elment egy olyan irányba, ami nem tartható fent abban a formában ahogy éljük. Mondjuk így hogy isteneink a felhők felül megelégelték, mert fáj nekik látni hogy mit csinálunk. És elkezdték küldeni a jeleket, hol kéne változtatni. Ez kezdődött el másfél éve, erről szólnak a tanítások amikben vagyunk, mert ezek tanítások. Hogy vedd észre, valóban mi az érték az életedben. Aki tud olvasni a sorok mögött, az érti. A mai nap, a ma kialakult Újhold is pont erről szól. A pénz, a látható világ birodalmában született meg az új élet, mert minden Újhold egy születés. Éjjel volt, álomban, érzésben érkezett meg hozzád valami felismerés, hogy valóban mi is a fontos, mit jelent számodra az élet, mennyire tudod csodálni, mennyire tudod értékelni azt amid van. Kezdve elsősorban a testeddel. Egyáltalán értékeled-e a tested, a képességeidet, az adottságaidat. Megvan minden végtagod, minden szerved, a tested egy tökéletes rendszerként működik, minden tudja benne a dolgát, mint maga az a világ amiben élsz. Ha hagyod és ha észreveszed. Állj meg egy kicsit és gondolj bele a következőbe. Most lett vége a paralimpiának, ahonnan hazatértek hőseink. Nekik lehet nincs meg minden végtagjuk, ami neked megvan, de ők ezt nem így látják. Nekik van valami másuk, ami lehet neked nincs meg. Érted miről beszélek? Érted mi az érték, mi a kincs? A legnagyobb kincs? Te magad és ez a csodavilág, amiben élsz. Mindened megvan, hiszen itt vagy. Minden képességed, hogy megéld azt ami számodra az érték, amiben te megtalálod az örömöt. Ezen gondolkodj el egy kicsit. Mert minden ami jelenleg történik erre tanít. Ma jobban megértheted és tudsz egy nagyot lépni afelé, hogy valóban értékelni is tudd amid van. Az élet maga. Mert hidd el, az a legnagyobb kincs.
Tóth Gabriella Csillagtenger
