A Nap hétfőn reggel 9:50-kor eléri az ’őszpontot’, ezáltal kiegyenlítődik a nappali és éjszakai órák hossza. Ez jelenti egyrészről azt, hogy ezen a napon abszolút egyensúlyban van a két világ, hiszen ez az ekvátor és ekliptika találkozópontja. Az ekvátor a Felettes Én, az ekliptika a földi világ birodalma. Ilyenkor könnyebben lehet felvenni a kapcsolatot a magasabb éneddel, könnyebb meghallani a sugallatokat, vagyis tisztábban ráláthatsz arra mi az amit még az ego irányít, hol kell még valamit felfényesíteni. Ez a nap tökéletes tehát arra, hogy kapcsolódj a magasabb szellemiséggel.

De jelenti ez a nap azt is, hogy innentől elindulunk a sötétség birodalma felé, mert ettől kezdődően nő a sötét órák száma. Elkezdődik a belső út, a belső kutakodás, vizsgálódás, az ezoterikus út, a spiritualitás időszaka. Ekkortól a tudatot (a fényt, a világosságot) befelé kell fordítani, belül kell vizsgálódni, eljön az elvonulás ideje. Ha meg tudjuk tenni, hogy a téli napfordulóig eltelő időszakban jobban figyelünk befelé, akkor észre tudjuk venni milyen gondolatok, intuíciók születnek bennünk. Ennek első lépése a rendezés, a múlt dolgain való továbblépés a megértés által, hogy ez elindíthasson egy olyan új jövő lehetőségét amiben benne van a kiemelkedés. De ezen az úton az egyensúlyteremtés az igazán lényeges, a földi-isteni egyensúlyának megteremtése, hiszen haladunk majd tovább az alvilág, a misztika birodalma felé, ahová csak az egyensúly megléte esetén tudunk úgy belépni, hogy ne boruljon fel az életünk. Egyébként jön a ’halál’, és a fény nem tud megszületni, elindulni. És mivel idén pont a fény elindításán van a fókusz, az a cél (lásd Szaturnusz-Plútó mozgását), ezért a most elinduló időszak kiemelten fontos.